ujjgyakorlat

Nem tehetek róla

Lesz egy tetoválásom. Az lesz a szöveg, hogy “Nem tehetek róla”. Még nem tudom hová tetováltatom, hogy majd mindig láthassam. Hogy a bőrömbe varrt mondat majd egyszer csak átszivárogjon a sejtjeimbe, a zsigereimbe és végre felszabadítson. Hogy szabadon már csak azokért a dolgokért kelljen egyenesen megállnom, amelyekért valóban felelősséggel tartozom. Hogy ezt a tagjaimat megbénító zsibbasztó rettenetet végre egyedül zuhanni hagyjam, és soha többé ne sodorjon magával. Hogy soha többé ne kelljen félnem a földbecsapódástól, és az ezerfelé gurult atomjaimat szedegetnem. A tinta erős és különleges lesz, a régi húst felmarja, az újat növekedni hagyja. Szikrázó ragyogással tölti meg majd átszivárogva az ereimben csordogáló vért, minden egyes szívveréssel és pumpálással még több életet töltve belém. A zsigerek mélyére hatol majd, és a csontjaimba, minden molekulámmal egyesülve. Élni fogok. És a tetoválás minden nap emlékeztet majd rá. Hogy élek. Hogy magamtól, hogy a sziklát repesztő apró szárba szökkenő magból csodás fát neveltem. Ami hajlik, csavarodik és zilálódik a viharban, az évszakok változásával mindig elvesziti jelen valóját, de minden egyes alkalommal újra és újra hajt, gyümölcsöt hoz, árnyékot ad, biztonságot, majdan meleget, ágyat, papírra írt szerelmes levelet.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s